Egykor egy nagyvárosban élve – akkor még csak – álmodoztak arról, hogy egyszer majd a harmatos fűben, mezítláb harapnak a paradicsomba, hogy illatos áfonyával, málnával pakolják meg a kosaraikat. A Hridaya farm későbbi alapítói bár a természettel összhangban, de attól távol éltek, így 8 évvel ezelőtt eldöntötték, a fővárosból Lajosmizse mellé költöznek és önellátó gazdálkodásba fognak. Ami a szabadban sátrazással, szentjánosbogarakkal és hullócsillagokkal indult, mára az ország egyik legfenntarthatóbb vállalkozásává nőtte ki magát. Hétvégenként az egyik budai termelői piacon vannak jelen: ott is és a webshopjukban is van bankkártyás fizetési lehetőség, amit – elmondásuk szerint – imádnak a vásárlóik. Nem csoda, hogy minden hétvégén tömött sorokban állnak az emberek a standjuk előtt.
„A földművelés szeretete több generációra vezethető vissza a családunkban. Csak idő kérdése volt, hogy mikor térünk vissza ehhez hivatásszerűen is. Végül 2014-ben alapítottuk meg a Hridaya Farmot: édesapámmal és édesanyámmal hárman vagyunk a vállalkozásban” – kezdi mesélni Sergiu Vulpoi, a Hridaya Farm legfiatalabb termelője.
„Éppen ekkor fejeztem be az általános iskola nyolcadik osztályát és kezdtem a gimnáziumot, így nemcsak a középiskolai időszak hozott újdonságot, hanem az a száznyolcvan fokos váltás is, ami a farmmal jött, és merőben más volt, mint az addigi budapesti élet. A hétvégéimet és az iskolaszüneteket földműveléssel töltöttem, azóta pedig teljesen a föld szolgálatában végzem a mindennapjaimat” – folytatja.
Nyár volt, amikor nekikezdtek a munkának, télire pedig megtelt a kamra saját lekvárral, befőttel és savanyúsággal. Akkor határozták el, hogy semmi mást nem használnak föl, csak azt, ami a tanyájukon megterem. A Vulpoi családban cukrász és építész végzettségű őstermelő is van, így ők maguk terveztek és fejlesztettek egy olyan aszalógépet, amivel a feldolgozás után is megmarad a zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma. Mint Sergiu mondja, innentől nem volt megállás: már csak környezetbarát, minőségi nyomdát kellett találni a csomagoláshoz, majd berendezni a kisüzemüket.
„A zöld vállalkozás számomra a zöld életet jelenti, muszáj tudatosnak lenni, nem szabad pazarolni. Úgy gondolom, hogy ha megfontoltak vagyunk, minimalizálhatjuk a felesleges termelést. Törekszünk arra, hogy mindent újrahasznosítsunk, hogy környezetbarát alternatívákat találjunk, és persze nyitottak vagyunk az újra, az innovatív megoldásokra is, ezt jelenti számunkra a környezettudatosság. És persze azt is, hogy a természetet és az állatokat szeretjük és tiszteljük: a macskám most is itt ül az ölemben, miközben beszélgetünk. Vegetáriánus életmódunkból adódóan nem fogyasztunk húst, bízunk benne, hogy a kizárólagos növényi étrenddel sokkal kisebb környezeti terhelést, alacsonyabb környezetszennyezést okozunk. Igyekszünk kisszámú állatialapanyag-tartalmú élelmiszert forgalmazni: mézet csak a késztermékeink tartalmaznak, azt külön nem árusítjuk és egyáltalán nincsenek húskészítményeink” – mondja Sergiu.
A Hridaya Farm olyan biodinamikus vállalkozás, ahol nem használnak vegyszereket és nem követik a nagyüzemi módszereket sem: saját vetőmaggal dolgoznak, mindent komposztálnak és törekszenek arra is, hogy a növények feldolgozása során ne keletkezzen hulladék. A leveseik és a zabkásáik is lebomló csomagolásban érkeznek a vásárlókhoz, és igyekeznek a termékeiket minél kisebb járművekkel kiszállítani, hogy minimalizálják a CO2-kibocsátást. Fontosak számukra az újítások és a digitális megoldások is, webshopjukban és a termelői piacokon is részben készpénzmentesen működnek.
„A 21. században élünk, megváltozott vásárlói igényekkel, amivel nekünk is lépést kell tartanunk. Néhány éve nálunk is lehet kártyával fizetni a vásárlóink nagy örömére. A mi munkánkat is megkönnyíti, hogy nem kell visszajárót keresni, amikor áll a sor és sok minden másra kell figyelni. Egyáltalán nem bántuk meg, hogy belevágtunk és beüzemeltük a kártyaterminált, főleg, hogy vásárlóinknak több mint a fele a bankkártyás fizetést választja. Ez érthető, hiszen biztonságos és kényelmes, és kevesebb fejszámolást igényel. A vásárlóinktól szinte csak pozitív visszajelzéseket és építő kritikát kapunk, amiért hálásak vagyunk. Én úgy látom, hogy aki nálunk vásárol, az elégedett a világlátásunkkal és azzal, amit képviselünk”.
Sergiu azt mondja, nem egy olyan visszatérő vevőjük van, aki már nem is hord pénztárcát magánál, úgy megy ki hozzájuk a piacra. A Hridaya Farmnál ki tudják használni a digitális megoldások minden előnyét. Sergiu minderről így mesél:
„Nálunk folyamatos a termékfejlesztés is, nem lehet időhöz vagy máshoz kötni: ha jön egy heuréka-pillanat, az ötletet hamar papírra vetjük, megbeszéljük a családi tanáccsal és ha mindnyájunknak tetszik, akkor el is kezdünk rajta dolgozni. Megfigyeltem, hogy azok, akik a bankkártyás fizetést választják, szabadabban és kötetlenebbül tudnak vásárolni, mint a kiszámolt mennyiségű készpénzzel érkezők. Egy bankkártyával vagy telefonnal a zsebemben rendesen végig lehet gondolni, mit vegyek, akkor is, ha elfelejtettem valamit a múlt héten: nem kell azon aggódni, hogy van-e még annyi nálam. Főleg eperszezonban feltűnő, hogy a standom körül bámészkodó vásárlók közül rengetegen odajönnek hozzám egy doboz friss eperért és kártyával fizetik ki. Nem vagyok biztos abban, hogy kifejezetten ezért a gyümölcsért indultak el otthonról, de ennek mindig örülök. Mivel a webshopunkba érkező rendeléseket is mi magunk szállítjuk ki, nagyban megkönnyíti az életünket, ha a vásárló előre, bankkártyával fizetett, hiszen így lehetőségem van a csomagot mondjuk az irodaház portáján hagyni és már suhanhatok is tovább a következő címre.”
Mint Sergiu mondja, a téli hónapokban nem kapható náluk paradicsom és eper: megvárják, amíg elérkezik a szezonja. Azt vallják, hogy a zöldségeik és a gyümölcseik így lehetnek igazán vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, és így a legegészségesebbek. Mikor arról kérdezzük, mire a legbüszkébb a Hridaya Farmmal kapcsolatban, így fogalmaz:
„Ez számomra egy életút, egy hivatás, a munka pedig nem könnyű. Büszke vagyok arra, hogy minden egyes nap előrébb jutok azon az úton, amivel a környezetemet és a világot is jobbá tudom tenni. Szabadnappal és szabad estével nem nagyon tudunk számolni, hiszen, ha hívnak, akkor ki kell menni leszüretelni a termést. Szerintem ez a munka azt tudja igazán boldoggá tenni, akit mindez – afféle belső hívószóként – a termőföldre csalogat, nem pedig elriaszt onnan. Rengeteg kitartás kell hozzá, de nincs annál szebb pillanat, mint amikor az ember leszedheti a munkája gyümölcsét. Az minden álmatlan éjszakáért kárpótol!”
A ZöldZónán, illetve a Készpénzmentes Zóna Facebook oldalán további edukatív és izgalmas, a mikro-, illetve kis- és középvállalkozásoknak szóló fenntarthatósági cikkek közül válogathatsz! Olvass, lájkolj és oszd meg a ZöldZóna cikkeit, vagy akár játssz értékes nyereményekért!? Tarts velünk szeptemberben, légy Te is jövőálló és „zöld” vállalkozó!
